A 2.
generációs GMO-k olyan gazdasági haszonnövények, amelyek a fogyasztók hasznos
anyagot termelnek nagyobb mennyiségben. Ilyenek pl. az olajsav összetételében
megváltoztatott repce és szója, a ferritin (vasraktározó fehérje) tartalmú
saláta, stb. Az ázsiai országokban gyakran a rizs az egyedüli táplálékforrás,
viszont ez a haszonnövény nagyon kevés A vitamint tartalmaz, s ezért nem túl
egészséges. Erről már korábban kevésbé részletesen írtam. A világon kb. 800
millió ember szenved akut A vitamin hiányban. A látásuk, az immunrendszerük, a
vérképzésük és a vázrendszerük növekedése nem megfelelő. Szakértők becslése
szerint 2 millió gyermek hal meg évente és fél millió vakul meg A vitamin hiány
miatt. „Az Aranyrizs” projekt keretében olyan géneket építettek a rizs
genomjába, amelyek az A vitamin elő-anyagának, a β-karotin szintézisében
játszanak szerepet. A program sokat késik a tiltakozások miatt.
A 3.
generációs GMO-k bioreaktoroknak, ill. gyáraknak tekintetők, mert olyan anyagokat
termeltetünk velük, amelyeket hagyományosan az ipar produkál: kórokozók elleni
vakcinákat, hormonokat (pl. inzulin), véralvadásban szerepet játszó anyagokat,
és egyéb anyagokat. Különféle kórokozókból származó fehérjéket is termeltetnek
pl. burgonyában és banánban, amelyeket az izolálás után vakcinálásra lehet
használni az adott kórokozó ellen. A potenciális termékek listája végtelen. A
haszonnövényeket lényegében géntenyésztésre használjuk. Géntenyésztésre a legtöbb
szempontot figyelembe véve a növények alkalmasabbak, mint a jelenleg erre a
célra használt egyéb élőlények (baktériumok, élesztő, állati sejtkultúra,
állatok).
A vállalatok
pénzt fektetnek be a termékeikbe, ezért szeretnék megvédeni a technológiájukat
attól, hogy bárki fizetés nélkül korlátlanul használhassa őket. Ezt a
mezőgazdasági termékeknél is felmerülő problémát „Technológia Védelem”, vagy
rövidebben Terminátor technológiának nevezik. Ez a Monsanto cég által birtokolt
technológia olyan haszonnövényeket (pl. szója) produkál, amelyek steril magokat
termelnek (a részleteket nem ismertetjük). Ez a technológia kettős haszonnal
jár: (1) biztosítja a cég befektetésének megtérülését és a profitot, mivel
minden évben meg kell venni a vetőmagot; (2) a transzgén nem tud elterjedni a
természetben.
Érdekes,
hogy azok a csoportok, akik a transzgének elterjedéséért aggódtak, állítván,
hogy azok felborítják az ökológiai egyensúlyt, a probléma megoldása után már
profithajhász cégekről beszélnek. Valószínűleg nem ismert a tiltakozók előtt,
hogy a hibrid magvak (ezeket mindig újra kell vásárolni, mert a növény steril
magokat képez) hagyományos módon való előállítási technológiája és kereskedelme
már jóval a GMO-k megjelenése előtt is létezett.
A hidegtűrő
paradicsom esetében egy lepény hal fagyás-ellenes génjét izolálták, növényi
szabályozó elemekkel látták el, majd beépítették .
Mindez milyen
kockázatot jelent az ember számára?
A gmo
növények elsősorban ökológiai szempontból és az ember egészségére nézve
jelentenek kockázatot.
Ökológiai
kockázatot jelenthet például, ha az olajrepce gyomirtó tűrő génállományát a
vadrepcének is átadja. Egyes zöldszervezetek ennek kapcsán beszélnek a szuper
gyom kialakulásáról, bár a vadnövények gyomirtó rezisztenciája spontán módon is
kialakulhat. A növényvilág kis mértékű átalakulása is kihathat a rovarok,
rágcsálók vagy madarak populációira is.
A
gm-növények egész rovarfajokat pusztíthatnak ki, veszélyeztetve ezzel a
táplálékláncot. Ez történt az USA-ban, ahol a Bt módosított kukorica pollenje
elpusztítja egy híres észak-amerikai vándorló pillangófaj, a Danaisz lepke
hernyóit is.
Az
egészségügyi kockázat főleg a kukorica és szója kapcsán váltott ki nagy
vitákat. A méreg-előanyag termelő GM kukorica fajok kutatások szerint az emberre
ártalmatlan anyagot termelnek, míg más tudósok ennek ellenkezőjét állítják.
Tény az is, hogy egyes időjárás viszonyok mellett a kukorica növény méreganyag
tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet.
Szója
esetében úgy találták, hogy a génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan
megnőtt a szójaallergiások száma is. A termesztők körében a pollenérzékenység
emelkedett. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez valóban a
génmódosítás mellékhatása lenne.
Személyes
véleményem az, hogy a kockázatok, különösen az előnyökhöz képest el vannak
túlozva. Megfelelő óvatossággal
eljárva, a genetikai módosítások az emberiség előnyére szolgál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése