2015. október 22., csütörtök



Láttuk, hogy a DNS molekula képes önmagát lemásolni. Úgy, mint a kódexmásoló barátok, betűről betűre.
És, ahogy a hajdani szerzetesek, a DNS is hibázhat. A szerzetes elronthat egy-egy betűt, a DNS is másolásközben hibázhat, és a betűkkel „fésűfogaknál” elképzelhető, hogy más fajtát kapcsol a szénláncra, mint eredetileg kellene.
Ekkor azt mondják, hogy mutálódott a DNS.
Mi történik ilyenkor. Akkor, ha az egy testi sejtben történik, lehet, hogy nem okoz problémát, lehet, hogy a sejt nem tudja teljesíteni a feladatát. Azonban, ha a jelenség nem tömeges, akkor nagy baj nem nagyon történhet. Egyes körülmények, például a megnövekedett sugárzás, azonban tömeges mutációt válthat ki, és az komoly károkkal, akár életképtelenséggel járhat.
Más a helyzet, ha a mutáció érinti az ivarsejtet. A testi sejtekben a kromoszómák párban vannak, de az ivarsejtekbe, normális estben a kromoszómapárokból csak egy kerül. Akkor, ha az mutálódott, a mutáció megjelenik az utód valamennyi sejtjében.
Megjegyzem, hogy van, amikor az ivarsejtbe több kromoszóma kerül, mint a szükséges, Például a Down kór esetén a 21. kromoszómából nem egy, hanem kettő kerül az ivarsejtbe, így az utódba három található.
Mi a hatása, ha mutálódott ivarsejt vesz részt az utód létrehozatalában?
Lehet, hogy semmi. A DNS nem az egymáshoz kapcsolt gének gyűjteménye, hanem a gének közt vannak „értelmetlen”, szemétnek nevezett szakaszok. Régen azt hitték, hogy ezek nem fontosak, ma már tudják, hogy szükség van rájuk, de nem tudják, hogy hatnak. Szóval, ha itt történik mutáció, lehet, hogy nincs hatással az utódra.
Lehet azonban, hogy olyan helyen van változás, ami életfontosságú fehérje előállítását érinti, ezért az utód életképtelen lesz.
Végül lehet, hogy az utód életképes, és a változás valamilyen tulajdonságot megváltoztat.
Mondjuk, hogy a mutáció a teknősöknél jelentkezik, és a mutáns teknősök hosszabb nyakúak.
Vegyünk két szigetet, az egyiken a növények alacsonyak, és a rövidnyakú teknősök gond nélkül megélnek. Viszont, ha másik szigeten főként magasabb növények vannak, ott a hosszabb nyak előnyt jelent.
A második szigeten lassan a hosszabbnyakú teknősök jobban elszaporodnak, a rövidnyakúak kiszelektálódnak. A hosszabbnyakúak szelekciós előnyt élveznek.
A kertész is használja ezt, amikor a szebb, jobb növényt termeszti tovább.
A teknősökre először Darwin figyelt fel. Részben erre a megfigyelésre alapozta a fajok eredetéről szóló munkáját. Ez az, mely a törzsfejlődést először leírja.
Vegyünk két példányt egy növényből. Az egyik ellenáll A betegségnek, a másik pedig B betegségnek.
Akkor, ha az ellenálló képesség domináns tulajdonság, lehetséges, hogy a két növénynek olyan utódja legyen, mely mindkét betegségnek ellenáll.
Akkor, ha a kiindulási növények homozigóták, akkor a hibrid biztos ellenáll mindkét betegségnek.
Ezért alkalmaznak hibrideket, mert az F1 nemzedék a szülők jó tulajdonságait együttesen tartalmazzák.
Innen folytatom.



Miből lesz a cserebogár? 6.



A 2. generációs GMO-k olyan gazdasági haszonnövények, amelyek a fogyasztók hasznos anyagot termelnek nagyobb mennyiségben. Ilyenek pl. az olajsav összetételében megváltoztatott repce és szója, a ferritin (vasraktározó fehérje) tartalmú saláta, stb. Az ázsiai országokban gyakran a rizs az egyedüli táplálékforrás, viszont ez a haszonnövény nagyon kevés A vitamint tartalmaz, s ezért nem túl egészséges. Erről már korábban kevésbé részletesen írtam. A világon kb. 800 millió ember szenved akut A vitamin hiányban. A látásuk, az immunrendszerük, a vérképzésük és a vázrendszerük növekedése nem megfelelő. Szakértők becslése szerint 2 millió gyermek hal meg évente és fél millió vakul meg A vitamin hiány miatt. „Az Aranyrizs” projekt keretében olyan géneket építettek a rizs genomjába, amelyek az A vitamin elő-anyagának, a β-karotin szintézisében játszanak szerepet. A program sokat késik a tiltakozások miatt.

A 3. generációs GMO-k bioreaktoroknak, ill. gyáraknak tekintetők, mert olyan anyagokat termeltetünk velük, amelyeket hagyományosan az ipar produkál: kórokozók elleni vakcinákat, hormonokat (pl. inzulin), véralvadásban szerepet játszó anyagokat, és egyéb anyagokat. Különféle kórokozókból származó fehérjéket is termeltetnek pl. burgonyában és banánban, amelyeket az izolálás után vakcinálásra lehet használni az adott kórokozó ellen. A potenciális termékek listája végtelen. A haszonnövényeket lényegében géntenyésztésre   használjuk. Géntenyésztésre a legtöbb szempontot figyelembe véve a növények alkalmasabbak, mint a jelenleg erre a célra használt egyéb élőlények (baktériumok, élesztő, állati sejtkultúra, állatok).

A vállalatok pénzt fektetnek be a termékeikbe, ezért szeretnék megvédeni a technológiájukat attól, hogy bárki fizetés nélkül korlátlanul használhassa őket. Ezt a mezőgazdasági termékeknél is felmerülő problémát „Technológia Védelem”, vagy rövidebben Terminátor technológiának nevezik. Ez a Monsanto cég által birtokolt technológia olyan haszonnövényeket (pl. szója) produkál, amelyek steril magokat termelnek (a részleteket nem ismertetjük). Ez a technológia kettős haszonnal jár: (1) biztosítja a cég befektetésének megtérülését és a profitot, mivel minden évben meg kell venni a vetőmagot; (2) a transzgén nem tud elterjedni a természetben.

Érdekes, hogy azok a csoportok, akik a transzgének elterjedéséért aggódtak, állítván, hogy azok felborítják az ökológiai egyensúlyt, a probléma megoldása után már profithajhász cégekről beszélnek. Valószínűleg nem ismert a tiltakozók előtt, hogy a hibrid magvak (ezeket mindig újra kell vásárolni, mert a növény steril magokat képez) hagyományos módon való előállítási technológiája és kereskedelme már jóval a GMO-k megjelenése előtt is létezett.

A hidegtűrő paradicsom esetében egy lepény hal fagyás-ellenes génjét izolálták, növényi szabályozó elemekkel   látták el, majd beépítették .    
Mindez milyen kockázatot jelent az ember számára?

A gmo növények elsősorban ökológiai szempontból és az ember egészségére nézve jelentenek kockázatot.

Ökológiai kockázatot jelenthet például, ha az olajrepce gyomirtó tűrő génállományát a vadrepcének is átadja. Egyes zöldszervezetek ennek kapcsán beszélnek a szuper gyom kialakulásáról, bár a vadnövények gyomirtó rezisztenciája spontán módon is kialakulhat. A növényvilág kis mértékű átalakulása is kihathat a rovarok, rágcsálók vagy madarak populációira is.

A gm-növények egész rovarfajokat pusztíthatnak ki, veszélyeztetve ezzel a táplálékláncot. Ez történt az USA-ban, ahol a Bt módosított kukorica pollenje elpusztítja egy híres észak-amerikai vándorló pillangófaj, a Danaisz lepke hernyóit is.

Az egészségügyi kockázat főleg a kukorica és szója kapcsán váltott ki nagy vitákat. A méreg-előanyag termelő GM kukorica fajok kutatások szerint az emberre ártalmatlan anyagot termelnek, míg más tudósok ennek ellenkezőjét állítják. Tény az is, hogy egyes időjárás viszonyok mellett a kukorica növény méreganyag tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet.

Szója esetében úgy találták, hogy a génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan megnőtt a szójaallergiások száma is. A termesztők körében a pollenérzékenység emelkedett. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez valóban a génmódosítás mellékhatása lenne.

Személyes véleményem az, hogy a kockázatok, különösen az előnyökhöz képest el vannak túlozva. Megfelelő óvatossággal eljárva, a genetikai módosítások az emberiség előnyére szolgál.

2015. október 18., vasárnap

Miből lesz a cserebogár. 5.


A génmódosítás lényege, hogy a génmódosítás során az adott élőlénybe  egy másik élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják és késztetik működésre. A növénynemesítés során ily módon nemcsak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem akár teljesen távol eső élő szervezetét is, például baktériumok, vírusok génjeit is.

A növények hagyományosan alkalmazott nemesítése során is a géneket manipulálják, hiszen cél hogy a kedvező tulajdonságot egyik növényből a másikba átvigyék. Ezt csak több lépésben, többszöri próbálkozással lehet megvalósítani mivel több tízezer gén kombinálódik szabadon. Géntechnológiával több lépcsőfok átugorható, célzottan lehet a kívánt tulajdonságú gént a befogadó növénybe juttatni.

Ahhoz, hogy a kívánt gén beépülését ki tudják mutatni, gyakran baktériumokat, vagy vírusokat tartalmazó jelzőgéneket is beépítenek a növényekbe.

Növénytermesztés szempontjából a legtöbb gondot a kártevők és az éghajlat jelenti. A génmódosítások ezért arra irányulnak, hogy a haszonnövények ellenállók legyenek ezekkel szemben.

Előállítottak olyan kukorica fajtákat, amelyekben nem tesz kárt a kukoricamoly. Egy talajlakó baktérium génjét építik be, ennek hatására a kukorica is olyan méreg-előanyagokat termel, mint a baktérium. Ha a moly lárvái elfogyasztják, bélrendszerükben halálos méreggé alakul át.

A burgonya génállományába a hóvirág egy génjét beépítve krumpli bogár rezisztencia alakítható ki.

A génmódosított olajrepcébe olyan baktériumgént juttattak, ami a repcét gyomirtó tűrővé teszi. A gazdálkodók számára ez nagyban leegyszerűsíti az olajrepce termesztést.

Milyen célja lehet a génmódosításnak?

A fejlődő országok többsége élelmiszerhiánnyal, éhínséggel küzd. A mai termőterületek hagyományos termesztési módszerekkel nem tudják kielégíteni az élelmiszerkeresletet. Ehhez társul még, hogy a világ lakossága évről évre kb. 1,5 %-kal nő. Mivel a génmódosított növények termőképessége 10-12 %-kal magasabb, a tudósok nagy reményeket fűznek hozzá, miszerint képes lesz a fejlődő országok szegénységén javítani, megfelelő mennyiségű és magasabb tápértékű élelmiszerek biztosításával.

Az első generációs GMO-k: olyan gazdasági haszonnövények, amelyekbe olyan transzgént vagy transzgéneket ültettek, amelyek a termesztők számára hoznak hasznot. Ezek közül a legfontosabbak a különféle rezisztencia géneket tartalmazó haszonnövények. A kukoricába pl. olyan géneket ültettek, amelyek a gyomirtó szerek ellen toleránssá teszik a növényt, s ezért a kukoricaföldeken kémiailag védekezhetünk a gyomok ellen anélkül, hogy ezzel károsítanánk a kukoricát. Mint már említettem, a kukoricába beültették egy baktérium faj rovarölő génjét (Bt toxin), ami a zöld mozgalmak erős tiltakozását váltotta ki, mondván, hogy az emberre is mérgező (lehet).

A termények jelentős részét elpusztítják a rovarok, ezért védekezni kell ellenük. Hagyományosan, ez a védekezés vegyszerek alkalmazásával történik. A permetezőszerek azonban nem csupán a kártevőket pusztítják el, hanem minden rovart és a rovarokkal táplálkozó madarakat, s így megzavarják a törékeny ökológiai egyensúlyt. Ezért, ami szelektíven a kártevőkre hat csupán, óriási vívmány lehetne ebben a harcban. A szója, a gyapot, a cukorrépa, cukornád, stb. mezőgazdasági haszonnövények genomjába szintén rovar-, vírus- és herbicid rezisztencia géneket vittek be.

A fuzárium gombára rezisztens búza szintén az első generációs GMO-khoz sorolható, csakúgy, mint a különféle hideg-ellenálló haszonnövények. Itt jegyzem meg, hogy a biotermékek esetében nincs védekezés a gombák ellen sem, és ezeknél az élelmiszereknél kimutathatóan magasabb a gombatoxinok mennyisége, mint a gombaölő szerrel kezelt növényeknél.


Összefoglalva, az első generációs tápláléknövények a növény, s így a termesztők szempontjából hasznos géneket fejeznek ki, melyek ellenállóvá teszik a növényt a szárazság, a hideg, a rovarok, baktériumok, gombák és vírusok, vagy a gyomirtók ellen. 

A témát folytatom.

2015. október 14., szerda

Miből lesz a cserebogár. 4.

A paradicsom egyik hibája, hogy az érett, de kemény állapotból, hamar a túlérett puha állapotba kerül.

Találtak azonban olyan paradicsomot, mely későn puhul. Egyéb szempontból nem volt piacos, de a szállítást bírta.

Nyilvánvaló, hogy több generáción keresztül tartó keresztezéssel a tartósságot biztosító gén átvihető, más, piacosabb paradicsomba.

Van azonban egy gyorsabb út.

Fogjuk a tartósságot biztosító gént, kivágjuk a paradicsomból, és betesszük a másik fajtába, a megfelelő helyre.

A módszert, most ne vizsgáljuk, legyen elég, hogy meg lehet csinálni.

A későn puhuló paradicsom volt az első génmódosított növény  1983-ban állították elő, de a   szántóföldi tesztelés 1988-ban kezdődött az USA-ban, és 1994-ben dobtak piacra.

Elvileg pont azonos genetikai adottságokkal rendelkező paradicsom keresztezésekkel is előállítható lenne.

Milyen kifogás merülhet fel ezzel a GMO paradicsommal szemben?

 Szerintem semmi!

A rizs a legmeghatározóbb népélelmezési cikk a világon. Sok helyen, szinte csak rizst esznek. A rizs nagy hátránya, hogy nem tartalmaz „A” vitamint, vagy karotint, amiből az emberei szervezet az”A” vitamint szintetizálni tudja.

Az A-vitamin hiány farkasvaksághoz, a kötőhártya kiszáradásához, a szaruhártya elhomályosodásához, a bőr szárazzá válásához, hajhulláshoz és a gyermekeknél növekedési zavarokhoz vezethet.

A természet takarékos. Ha valamit kitalál, többnyire mindenütt azt alkalmazza. A sárgarépa az egyik legjobb beta-karotin forrás. A rizs is előállít, például a levelében béta-karotint, de nem azt esszük meg, hanem a magot. Ezért GMO-val módosították a rizst, hogy a magjában is legyen béta-karotin.

Nagyon szép aranysárga színű lett a rizs ettől az új tulajdonságától. aranyrizsnek nevezték el.

Au USA-ban állították elő, és szétküldték a nagy rizstermesztő államokba, ingyen, hogy használják fel a megszokott fajták keresztezéséhez, hogy a népességet sújtó „A” vitamin hiányt mérsékeljék, vagy megszüntessék.

Az aranyrizs, és a hagyományos:



Amerikában génsebészeti módszerekkel a rizsbe olyan gént vittek, ami magában a növényben egyébként is megtalálható, ami azonos a sárgarépa génjével.

Milyen alapon lehet egészségtelennek mondani az aranyrizst?


Legközelebb cifrább GMO-kat mutatok be.

2015. október 12., hétfő

Egyesült Királyság. 3.


A kollégiumot, ahová Mátét felvették, 1263-ban alapították. Magához az egyetemhez párperces sétára van. Egyike a nagy kollégiumoknak mintegy 500 tanulóval, és kb. 70 oktatóval. Tessék figyelni az időpontra, és a diák - tanuló arányra. Irigylésre méltó!

Az első volt, ahová nőket, és ahová nem keresztényeket felvettek. A legrégebbi, még működő épületét a XV. században építették. A jelenlegi épületek zöme a XIX. században épült.

Az alábbi kép az ebédlő:




Engem a Roxfordi ebédlőre emlékeztet, csak szebb.

A főépület:













Ugyanaz belülről:




Máté három magyarral találkozott eddig, az egyik most kezdi a történelem szakon a tanulmányait, míg a másik kettő takarít a kollégiumban. 

Gondolom, hogy ez jellemzi a helyzetet.

2015. október 9., péntek

Miből lesz a cserebogár? 3.



Láttuk, hogy a DNS molekula képes önmagát lemásolni. Úgy, mint a kódexmásoló barátok, betűről betűre.

És, ahogy a hajdani szerzetesek, a DNS is hibázhat. A szerzetes elronthat egy-egy betűt, a DNS is másolásközben hibázhat, és a „fésűfogaknál” elképzelhető, hogy más fajtát kapcsol a szénláncra, mint eredetileg kellene.

Ekkor azt mondják, hogy mutálódott a DNS.

Mi történik ilyenkor? Akkor, ha az egy testi sejtben történik, lehet, hogy nem okoz problémát, lehet, hogy a sejt nem tudja teljesíteni a feladatát. Azonban, ha a jelenség nem tömeges, akkor nagy baj nem nagyon történhet. Egyes körülmények, például a megnövekedett sugárzás, azonban tömeges mutációt válthat ki, és az komoly károkkal, akár életképtelenséggel járhat.
Más a helyzet, ha a mutáció érinti az ivarsejtet. A testi sejtekben a kromoszómák párban vannak, de az ivarsejtekbe, normális estben a kromoszómapárokból csak egy kerül. Akkor, ha az mutálódott, a mutáció megjelenik az utód valamennyi sejtjében.

Megjegyzem, hogy van, amikor az ivarsejtbe több kromoszóma kerül, mint a szükséges, Például a Down kór esetén a 21. kromoszómából nem egy, hanem kettő kerül az ivarsejtbe, így az utódba három található.

Mi a hatása, ha mutálódott ivarsejt vesz részt az utód létrehozatalában?

Lehet, hogy semmi. A DNS nem az egymáshoz kapcsolt gének gyűjteménye, hanem a gének közt vannak „értelmetlen”, szemétnek nevezett szakaszok. Régen azt hitték, hogy ezek nem fontosak, ma már tudják, hogy szükség van rájuk, de nem tudják, hogy hatnak. Szóval, ha itt történik mutáció, lehet, hogy nincs hatással az utódra.

Lehet azonban, hogy olyan helyen van változás, ami életfontosságú fehérje előállítását érinti, ezért az utód életképtelen lesz.

Végül lehet, hogy az utód életképes, és a változás valamilyen tulajdonságot megváltoztat.

Mondjuk, hogy a mutáció a teknősöknél jelentkezik, és a mutáns teknősök hosszabb nyakúak.

Vegyünk két szigetet, az egyiken a növények alacsonyak, és a rövid nyakú teknősök gond nélkül megélnek. Viszont, ha másik szigeten főként magasabb növények vannak, ott a hosszabb nyak előnyt jelent.

A második szigeten lassan a hosszabb nyakú teknősök jobban elszaporodnak, a rövid nyakúak kiszelektálódnak. A hosszabb nyakúak szelekciós előnyt élveznek.

A kertész is használja ezt, amikor a szebb, jobb növényt termeszti tovább.
A teknősökre először Darwin figyelt fel. Részben erre a megfigyelésre alapozta a fajok eredetéről szóló munkáját. Ez az, mely a törzsfejlődést először leírja.

Vegyünk két példányt egy növényből. Az egyik ellenáll A betegségnek, a másik pedig B betegségnek.

Akkor, ha az ellenálló képesség domináns tulajdonság, lehetséges, hogy a két növénynek olyan utódja legyen, mely mindkét betegségnek ellenáll.

Akkor, ha a kiindulási növények homozigóták, akkor a hibrid biztos ellenáll mindkét betegségnek.

Ezért alkalmaznak hibrideket, mert az F1 nemzedék a szülők jó tulajdonságait együttesen tartalmazzák.


Innen folytatom.

2015. október 8., csütörtök

Egyesült Királyság. 2.

Az Oxfordi Egyetem , a bolognai egyetem után a második legrégebben működő egyetem. Alapításának pontos időpontja ismeretlen, de 1096-ban más működött.

1209-ben a város, és az egyetem összebalhézott, és ekkor a diákok, és oktatók egy része elhagyta Oxfordot, és új egyetemet alapítottak Cambridge-ben.

Összehasonlításként, ekkor még az Árpád házi királyok uralkodtak nálunk. Az első magyarországi egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos magyar király Pécsett. Az aranybulla 1222-ben született, a Tatárjárás 1241-42-ben volt.

Az egyetemen gazdaságilag önálló, és az oktatásban is meglehetősen független kollégiumok vannak. Jelentkezni is a kollégiumba kell. A diplomát az egyetem adja, de az oktatás jelentős része is a kollégiumban történik. A diák felvételéről is a kollégium dönt.

Az oktatási év nem két félévből áll, hanem három trimeszterből. Egy trimeszter 8 hét oktatás, és négy hét szünet.

Az előadásokon és esetleges szemináriumokon kívül a hallgatóknak van egy un. supervisor-juk, vezető oktatójuk, akivel hetente kettesben átbeszélik a diák erre írt esszéit. A rendszer lényege, hogy rendkívül személyes, és koncentrált tanulást tesz lehetővé. Érdekesség, hogy Oxford és Cambridge diákjai a felmérések szerint heti szinten mintegy 50%-kal több időt szentelnek a tanulmányaiknak, mint az egyéb vezető brit egyetemek diákjai. Azonos évben a diákok nem jelentkezhetnek Oxfordba és Cambridge-be egyaránt, hanem választaniuk kell a két egyetem között, és meg kell jelölniük egy college-t, amelybe felvételizni szeretnének.

Ebben az évben a világ egyetemeinek a sorában Oxford az ötödik. Az első három amerikai, a negyedik Cambridge, azt követi Oxford.

Szóval, ide került Máté. Kapott egy egyszemélyes szobát. Így néz ki:


 A szekrény tetején az a bőrönd. mely a személyi poggyászként felvihető hátizsákon kívül az egyetlen csomagja volt.

Az első beszélgetésünkkor azt mondta, hogy „Nagyon barátságosak, és segítőkészek.”


Elhatároztam, hogy időnként hírt adok az eseményekről. Hogy fogadnak egy magyart az Egyesült Királyságban?

2015. október 5., hétfő

Miből lesz a cserebogár? 2.

Mendel zsenialitása elsősorban nem a precízen végzett kísérleteiben, és azok pontos rögzítésében mutatkozott meg, hanem abban, ahogy a megfigyeléseiből olyan dologra tudott következtetni, amit csak évtizedekkel később sikerült igazolni.

1944-ben bizonyította be a Rockefeller Intézet mikrobiológusa, hogy a minden élő sejtben - elsősorban a kromoszómákban - megtalálható foszfortartalmú, polimer szerves anyag, az átöröklés anyagi hordozója. A tudós tudományos fejtegetései, és kísérletei azonban nem győzték meg a kételkedő tudományos közvéleményt. Amely egyébként szinte teljesen elfelejtette Mendelt.

Ennek a polimernek, a DNS-nek (Dezoxiribonukleinsav, angol rövidítése DNA) szerkezetét 1950 körül kezdték vizsgálni.

A DNS szerkezetének alaposabb megfejtéséhez James D. Watson és Francis Crick 1950-ben fogott neki.

Munkájuk eredményét 1953-ban közölték a NATURE folyóiratban, melyet 1962-ben Nobel díjjal jutalmaztak. Ez úgy 100 évvel Mendel felfedezése után volt.

A DNS egy hosszú molekula, ahol a szénláncról négy különféle rész állhat ki, mint a fésű fogai. Ezeket a csoportokat A, G,C,T betűkkel jelölik.
Minden DNS molekula lazán un. hidrogénhíddal, össze tud kapcsolódni egy másikkal. Ekkor olyan alakú lesz, mint egy létra. Az A csoport csak a T-vel, és a G csak a C-vel tud kapcsolódni.

Normális esetben a létraalakúra összekapcsolódott molekulák, a hossztengely körül elcsavarodva spirált alkotnak.

Bár általában úgy beszélünk például az emberi DSN-ről, mintha egy lenne, de több van. Úgy, mint egy több kötetes regény. A köteteteket kromoszómának hívjuk. Az embernél 46 pár kromoszóma van. A pár egyik felét az apai, másik felét az anyai ivarsejt tartalmazza.

A csimpánzok DNS-e alig 3%-ban különbözik az emberétől, de náluk a DNS több kromoszómára osztódik. 48 pár kromoszómájuk van.
A kromoszómák számából nem lehet következtetni az adott élőlény fejlettségére. A gyümölcslégynek 8, a pontynak 104, de a páfránynak több mint 1000 kromoszómája van.

Az emberi DNS kb. 1 méter hosszú, a páfrányé 50 méter.

A 2003-ban 35 kutatócsoport összefogott, hogy az emberi genom szerkezetét hagyományos kémiai analitikai módszerekkel meghatározzák.
Hatalmas költségű, évtizedekre szóló terv volt. Hatásban nagyobb, mint a holdra szállás.

Aztán elkezdtek lassan jönni az eredmények, ekkor egyidejűleg egy angol, és egy amerikai csoport felfedezett egy gyors módszert a DNS szekvenálását. Ezzel aztán olcsóvá, és gyorssá vált a DNS felépítésének meghatározása.

Ma már tudjuk, hogy Mendelnek igaza volt. A DNS molekula egyes szakaszai, a gének szabályozzák az öröklést.

A tudomány már sok mindent tud a génekről, a DNS-ről, de még távolról sem mindent.

A szervezet minden sejtjében megtalálható a DNS. Az ivarsejtek kivételével mindegyikben a teljes készlet. A szervezet növekedéséhez, vagy az elpusztult sejtek pótlásához új sejteket gyárt. Ezt osztódással teszi. Tehát először sejten belül a DNS készletet meg kell duplázni. Ez úgy történik, hogy a DNS molekula két „létra szára” a rajta lévő oldal csoportoknál, mint a zipzár két fele elválik egymástól, és mindkét fél a sejtből felépíti a saját párját. Önmaga úgy szerepel, mint egy sablon.

A két molekula akkor is, részlegesen, mint egy közepén szétváló zipzár szétnyílik, ha a sejt le akar gyártani valamilyen fehérjét.

Ekkor nem a DNS sokszorozódik, hiszen ahhoz teljesen szét kell válni, hanem A DNS nyitott része kódolja, a kívánt fehérjét,melyet egy bonyolult folyamatban aminosavakból szintetizál a szervezet.

A DNS-nek azon szakaszai, melyek egy-egy fehérjét kódolnak, nos, azok a gének.


Legközelebb a mutációt, a gén manipulációt, génsebészetet érintem.

Egyesült Királyság. 1.


Máté unokám, ma hajnalban elutazott az angliai Oxfordba. Megkezdi tanulmányait, melynek végén mérnök lesz. Valami elektromérnök akar lenni, de ott egészen más a dolog, mint itt.

Három SMS-t kaptam. A szokott lényegre törő, kevés szavú volt mindegyik:

1. A repülőn vagyok.

2. Megérkeztem.

3. A szobámba vagyok.

Nagy megpróbáltatás lesz mindannyiunknak.


2015. október 4., vasárnap

Miből lesz a cserebogár? 1.


Johann Gregor Mendelt nevezik a genetika atyjának. (Ágoston-rendi szerzetes, a brünni Ágoston-rendi monostor apátja, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója.)

Többek közt a borsók keresztezésével, és tulajdonságaik örökítésével foglalkozott.

Szelekcióval kialakított olyan borsót, melynek a virága mindig piros, és olyant, melynek mindig fehér volt. Ezeket keresztezte, és minden utód virágának a színe rózsaszín lett.

Ebből levonta azt a következtetést, hogy a borsó virágának a színét mind a két ivarú szülő tulajdonsága befolyásolja. Ezt a nemzedéket F1 nemzedéknek nevezik.

Az F2 nemzedék úgy jön létre, ha az F1 nemzedék tagjait keresztezik.

Az F2 nemzedékben talált 25% piros, 25% fehér, és 50% rózsaszín virágú növényt.

Ezután úgy gondolkozott, hogy a mivel a virág színét meghatározó tulajdonságot mindkét szülő egyed tulajdonsága befolyásolja, ezért egy tulajdonság két tényezőtől függ. Ezeket a tényezőket géneknek nevezte el. Tehát a rózsaszín virágú egyedek egy piros, és egy fehér génnel rendelkeznek.

Amikor két rózsaszínű növényt keresztezett, akkor 25% esélye volt annak, hogy mindkét szülőtől a pirosat, vagy mindkettőtől a fehér gént örökli, és 50% esélye annak, hogy egy pirosa, és egy fehéret.

Alakulhatott volna a kísérlet máshogy is. Például úgy, hogy az F1 nemzedék minden tagjának a virága piros. Ez akkor lett volna lehetséges, ha a piros tulajdonság elnyomhatná a fehéret. Azaz a piros tulajdonság domináns lenne, és a fehér recesszív.

Vannak tulajdonságok, melyek nem ilyenek. Ebben az esetben valójában kétféle genetikájú növény lenne piros. Az egyik, mely mindkét szülőtől piros tulajdonságot örökölt, a másik, mely csak az egyiktől örökölte a pirosat, de a másiktól örökölt fehér rejtve marad.

Megfelelő szelekcióval kitenyészthetők olyan növények, melyek azonos géneket örököltek mindkét szülőtől. Ezek a homozigóták, szemben az eltérő tulajdonságokat örökölt heterozigóta növényekkel.

A homozigóták tehát önmagukkal genetikailag azonos utódokat hoznak létre, míg a heterozigóták, Így az F1 nemzedék tagjai nem.

Ezért nem érdemes az F1 hibridekből magot fogni, mert nem az F1 növény tulajdonságait hordozó növényt kapunk.


Van azonban olyan eset, amikor mégis magot fognak, erről máskor. 

Rövidesen.

2015. október 3., szombat

Tücsökzene. 4. Kell egy csapat.


Írtam már a demokrácia kialakulásáról. Itt. 

Amikor az történt Spárta volt a hellén városállamok legerősebbje. Athén a feltörekvő második volt.

Spárta egy katona állam, Athén egy kereskedő állam volt.

Athénban nem volt mindenki egyenlő, Spártában sem. Teljes polgárjoggal csak az Athénban született nagykorú, szabad férfiak rendelkeztek. A beköltözőknek, ma úgy mondanánk, hogy bevándorlóknak, csak korlátozott joguk volt a közügyekben való részvételre, a rabszolgák és a nők pedig teljesen jogfosztottak voltak.

Tehát a politikai jogok származáshoz voltak kötve. Később a népet (Demosz) négy vagyoni osztályba sorolták, és ebből három teljes joggal, a negyedik korlátozottal vehetett részt a közéletben.

Kleisztenész reformjai révén, mely egyenlő politikai jogot adott minden athéni polgárnak, alakultak ki a demokratikus alapok, és ez teljesedett ki Periklész alatt.

Ekkoriban a vezetők politikai hatalma azon alapult, hogy valódi jogot adtak a legalsóbb néprétegeknek, ezért azok tagjai az államot magukénak érezték, és támogatták a vezetőket.

Manapság ezt a csapatépítést, már vállalati szinten is alkalmazzák. A cégek sokszor létesítenek csapatépítő tréninget, azért, hogy kialakuljon az egy közösségbe tartozás érzése.

Ez komoly erőket szabadíthat fel. Növeli a hatékonyságot.Az időnkénti választások tehát nem csak legitimitást biztosítanak a vezetésnek, hanem erősítik az együvé tartozást.

Így történt az ókorban is. Athén ekkor élte fénykorát.

Tudom, ugrálok az időben, de világosan kell látni, hogy a demokratikus jogok, annak titkos szavazással történő gyakorlása, a vezetés korlátozott időre történő megbízatása olyan dolgok, melyek akár egy állam, akár egy kisebb közösség életében komoly hatással vannak a tulajdonosi tudatra, és a hatékonyságra.

Okos vezetés ezt felismeri, és alkalmazza. A gyáva úgy intézi, hogy a megbízatása ne legyen határidőhöz kötve, ne lehessen kritizálni a vezetést, legyen egy érezhető fenyegetés a hatalom részéről azokkal szemben, akik „nem lépnek egyszerre”.

Persze a fórum csak egy virtuális világ. A tagok informálódni, információt adni akarnak. Lehet jó egy fórum, úgy, hogy egy üzleti vállalkozás, lehet jó úgy, hogy egy személy, vagy személyek egy szűk csoportja a tulajdonos, de lehet jó akkor is, ha egy kis közösség üzemelteti. Csak ne mondjuk, hogy közösségi, ha mondjuk egyetlen személy uralja.

A terra esetén lehet deklarálni, hogy egyetlen személyé, hogy néhány személyé, hogy egy szűk csoporté, vagy, hogy a regisztrált tagok meghatározott széles köréé.

Mindegyik lehet jó, de akkor a deklarációnak megfelelően kell működtetni.
Szerintem jelenleg más a kinyilatkoztatott szándék, és más a gyakorlat.

Van egy demokratikus szándéknyilatkozat, és egy ezzel ellentétes gyakorlat.


A csökkenő regisztrációs hajlandóság, és az én érzésem szerint a kertészeti témákban csökkenő hozzászólás, valamint az, hogy alapítók is többet szólnak hozzá másutt, mint a Terrán a demokrácia deficitjét jelzik.

2015. október 2., péntek

Tücsökzene. 3. Megalkuvás, és önzés.



Fajunk sikerének titkai közzé tartozik, hogy önzők, megalkuvók, és koalícióalkotók vagyunk.

Ezeket a tulajdonságokat nem feltétlenül elítélő értelemben használom. Egyáltalán nem hiszek abban, hogy léteznek rossz, és jó tulajdonságai az embereknek. Tulajdonságai vannak, melyek a körülményektől függően minősíthetők így, vagy úgy.

Nézzünk egy példát. 

„ Amióta agyoncsapta az öregedő Sárga Agyart, Nagy Marok vezette a hordát. Feltétlen tekintélye volt, sokan emlékeztek arra, amikor, bár eltört a harc közben a kőbaltája, de legyőzte a barlangi megvét. Igaz, hogy csúnya sebet kapott a lábán, de ő maradt életben. A barlangot is elvették a medvétől, meg is ették, szóval az egy jó nap volt.

Azóta azonban Nagy Marok húzta a ball lábát, és egyre nagyobb aggodalommal figyelte a horda felnövekvő hímjeit, kereste, ki lesz a kihívója, ki fogja elvenni a hatalmát, és az életét.

Többen is kezdtek szakált növeszteni, jelezvén, hogy készek párt választani. A hallgatag Sunyi, a kissé buta, de erős Széles Vál, az orrát mindenbe beleütő Nagy Száj, mind számításba jöhetett. De a nőstények is szépen kigömbölyödtek uralma alatt. A barlang sok kényelemmel járt, és kevesebb volt a betegség.

A fiatal nőstények közül kiemelkedett Hosszú Haj, gömbölyű idomai széles csípője mindenki figyelmét felkeltette.

Egyik este, a hímek tüzénél, Nagy Marok ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy Hosszú Haj az övé, és senki ne próbáljon közeledni hozzá.

„Na-na”, szólt Nagy Száj, „Szavazzunk!”

Nagy Marok lassan felállt, mint aki a dolgon gondolkozik, Nagy Száj háta mögé lépett, és lassan, komótosan megfojtotta. „Ki akar még szavazni?” Kérdezte.

Senki sem jelentkezett.

Másnap Sunyi úgy intézte, hogy a hajtóvadászaton Széles Vállal legyen párban.

„ Nem lesz ez így jó!” Szólt Széleshez. „Egyenként meg fog ölni minket, össze kellene fognunk.”
A válasz csak annyi volt: ÜHÜM!

„Széles neked kellene vezetni a hordát, és nekem jutna Hosszú Haj.”

ÜHÜM! Hangzott megint.

Aznap sikeres volt a vadászat. Egy szarvas bikát zsákmányoltak. Nagy Marok a legfinomabb részeket kapta, degeszre tömte magát. Sunyi, és Széles keveset ettek. 

Amikor a tűz már nem égett nagy lánggal, és a horda tagjai elkezdtek éjjelre elvackolni, Széles felállt a kezében agy lerágott combcsonttal. 

Nagy Marok felé, lépett: „Most választunk!” És lesújtott a csonttal. 

Nagy Marok megszédült, de felugrott, és rá akart rohanni Szélesre, de Sunyi hátulról gáncsot vetett. Nagy Marok elesett, beverte a fejét abba a kőbe, amit a tűz mellett asztalnak használtak. Ezzel eldőlt a „szavazás”.

Másnap Sunyi mindenkivel közölte, hogy Széles úgy döntött Hosszú Haj az övé.

Mint ahogy látszik ebből a kitalált példából, melyhez hasonlót, talán kevesebb vérrel, de napjainkból is lehet hozni, a hatalommal való nyílt szembeállás többnyire nem jövedelmező.
Az összefogás azonban, eredménnyel kecsegtet, különösen, ha mindenki remélheti, hogy egyéni ambíciói kiteljesedhetnek.

Miért győzött a kapitalizmus a hidegháborúban a szocializmus felett?

A „dolgozzon, mindenki tehetsége, és részesüljön igénye szerint” azt kívánta volna, hogy aki szorgalmasan, tehetségesen dolgozik, munkája eredményének jelentős részéről mondjon le más javára.

Igen, de az ember önző, és munkája eredményét elsősorban magának, és családjának szeretné, és nem a teljes közösségnek. Tehát a szorgalom, és a vállalkozó kedv kisebb a szocialista rendszerben, mint a kapitalistában.  

Ezért az utóbbi társadalmi szinten termelékenyebb, fejlődőképesebb. Egyszóval gazdagabb, mert az erőforrásokat jobban használja fel.

Ez aztán azt eredményezte, hogy a NATO tagállamok fegyverkezésre költött minden százaléknyi nemzeti jövedelmével szemben a Varsói Szerződés államainak a sokszorosát kellett költeni, hogy valamennyire megőrizzék a katonai egyensúly látszatát. Ez csak az életszínvonal rovására volt lehetséges. Egyszer csak bekövetkezett az a pont, amikor a megalkuvásnak vége szakadt, és a tömegmegmozdulások, „koalíciók” megbuktatták a szocializmust.

A társadalomnak nem érdeke, hogy hosszú ideig feszültségek keletkezzenek, melyek valamilyen forradalmi úton oldódnak meg. 

De ez nem érdeke egy kisebb csoportnak sem, akár egy családnak sem.

Ezért fontos, hogy a szavazások demokratikusan, és titkosan történjenek.

A vezetésben akkor valósulhat meg a megfelelő mobilitás, ha a megbízatások időhöz vannak kötve. 
A „minek, hiszen akármikor le lehet váltani.” nem működik.

Egy leváltást kezdeményezni nyílt szembehelyezkedés a hatalommal, és ezt kevesen vállalják fel. 

Ugyanakkor a megfelelő szavazás a vezetésnek is fontos. Hogy miért arról legközelebb.

2015. október 1., csütörtök

Tücsökzene. 2. Titkos szavazás.



Gondolataim rendezése során eszembe jutott az, a gondolom mindenki által ismert, őskori vicc, vagy inkább példabeszéd, hogy három bika áll a dombtetőn. Lent meg a tehenek legelnek. Megszólal a fiatal: „Látjátok ott lent, azt a kajla szarvú kis tarkát? Most lerohanok, és úgy magamévá teszem, hogy kiegyenesedik a szarva.”

Erre megszólal a középkorú: „Csak semmi heveskedés, lemegyünk, és valamennyit!”

Az öreg megcsóválja a fejét, és szól: „Nem értetek ti a sexhez! Minek ahhoz lemenni? Idejönnek!”

A kor többnyire meghatározza az élettapasztalatot.

Vegyünk valakit, aki, mondjuk 25 éves. Tehát 1990-ben született. Tehát már a harmadik Magyar Köztársaságba. Dunsztja nincs a kádári korszakról. Sőt elhiszi azt a sok baromságot, amit azok, akik alig néhány évvel idősebbek összehordanak róla. Mit tud az akkori választásokról? Semmit!

De vegyünk egy 40 – 50 évest. Született 65, és 75 közt valamikor, legjobb esetben is a 80-as évek elején eszmélt a világra. Mit tud 56-ról, vagy pláne a Rákosi korszakról? Jó esetben semmit, rosszban eltorzított dolgokat.

Persze mindketten meggyőződéssel vallják, hogy érvényes tapasztalatuk van mindenre.

Politikai szimpátiájuk szerint elfogadják a pártjuk hivatalos ideológusai által összeállított ideológiát.

Szerintem honfoglalásból is legalább annyi féle volt, mint ahány párt van.
Megdöbbennénk, ha ide jönne Árpád, és elmondaná a tényeket. J

Még a Rákosi féle diktatúrának is szüksége volt időnként arra, hogy úgy nézzen ki, mintha nép szabad választásokon megerősítené pozíciójában.

Voltak tehát választások. Sőt hatalmas győzelmeket arattak, jelöltjeik közzel 100%-os szavazatokat kapva nyertek. Akkor kik tüntettek 56 októberében? Azok, akik elégedetlenek voltak, de azért a szavazáson a munkásosztály élcsapatára a kommunista pártra szavaztak.

Az akkori szavazásokon csak egy jelölt volt, a párté. A szavazáson szinte kötelező volt részt venni, és szavazhattál, vagy a jelöltre, vagy senkire. Tehát a jelöltet vagy megválasztották, vagy jöhetett új választás. (Erre nem volt példa.) Egyszerűen nem volt esély, hogy az egyébként hivatalosan nem létező ellenzék nyerjen.

Tehát igazán nem volt tétje a szavazásnak. Azaz valami mégis csak volt. Figyelték azt, hogy ki szavazott, ki nem.

Így tehát aki csak tehette elment szavazni, természetesen a párt jelöltjére, mert soha nem lehet tudni, hátha figyelik, és akkor baja lesz neki, vagy a családjának.

Az országgyűlés nem ülésezett folyamatosan. Talán kétszer, vagy négyszer egy-egy hétig. Ekkor futószalagon jóváhagyta a beterjesztett anyagokat.
Létezett az elnöki tanács, megy részben kollektív államfőként, részben országgyűlésként funkcionált. Törvényerejű rendeleteket hozott. Papíron az elnöki tanács elnöke volt a legfőbb tisztség. Gyakorlatban a párt első embere irányította az országot, sokszor ő volt a miniszterelnök.
A Rákosi rendszerben létezett néhány olyan szervezet, melynek a legfőbb feladata a félelem fenntartása volt. Ezek közül a legismertebb az ÁVH volt. (Államvédelmi hatóság.)

A rendszer zseniális volt. Nem lehetett csak egy párt. Ez a párt állított jelölteket a parlamenti választásokon, az ÁVH, és társai fenntartották a félelmet, ezért a szavazásokon garantált volt a párt jelöltjeinek a győzelme. Ezek a képviselők megválasztották engedelmesen a tényleges hatalom képviselőit.

Az enyhülés éveiben létrejött a Hazafias Népfront. A képviselőket, már nem közvetlenül a párt jelölte, hanem a HNF. A látszat kedvéért bekerült néhány párton kívüli is. Megalakításában nagy szerepe volt Nagy Imre miniszterelnöknek, aki ezáltal kívánta politikai szerephez juttatni a (kommunista) párton (MDP) kívüli állampolgárokat.

Felhígult a dolog, de alapvetően a rendszer maradt. A mai emberek talán nem is értik, hogy lehet, hogy egy utált rendszerre TITKOS szavazáson énnyien szavaznak?

A válasz pedig egyszerű, a félelem, és a beletörődés az oka.

Egész társadalmunkat, jelenleg is áthatja a félelem.

Hányszor hallani, hogy a dolgozó betegen megy dolgozni, mert fél, hogy elveszti a munkáját. Ingyen túlórázik, hasonló okból. Megy az iskolába ingyen dolgozni, mert fél, hogy, ha nem teszi, kitolnak a gyerekkel. És biztos mindenki tudna hasonló példákat felhozni.

Mi alattvaló ként viselkedünk. Elég sokat jártam Amerikában, ott állampolgárok vannak. Nálunk a pincér kiszolgál, náluk felszolgál. Nálunk tehát szolga, náluk szolgáltat.

név szerinti szavazás egy parlamenti választásnál kész csőd lenne. Már, ha a választók igazi véleményét akarja megtudni az ember.

Remény arra, hogy a választók igazi akaratát tudd meg, csak titkos szavazáson áll fenn, és csak akkor, ha félelem mentes légkör van.

Úgy látom, hogy ez a téma kissé hosszabb lesz, mint terveztem. Tehát itt fogom folytatni.