Utószó a
miből lesz a cserebogár?-hoz.
A címet
Aldous Huxley világhíres könyvétől vettem kölcsön.
A 26.
századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a
hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, és ezek együtt teljesen
megváltoztatják az emberi társadalmat, amit kasztokra osztanak fel, rang
szerint csökkenő sorrendben: Alfa, Béta, Gamma, Delta, illetve Epszilon. A
leírt társadalom felfogható utópiának is, nagyon ironikus formában: az
emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé
háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy
mindezeket elüldözték az emberek életéből, egyben számos dolgot elveszítettek:
a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt,
vallást és filozófiát. Ez a társadalom hedonisztikus: a korlátlan
szexualitásból és drogokból nyert örömre koncentrál. (Wikipédia)
Aki nem
olvasta annak feltétlenül ajánlom, ha fogékony az utópia iránt.
Ma, egy
időben, több kutató fürkészi a természet titkait, mint eddig az emberiség
történelmében összesen.
Azonos
hatékonyságot feltételezve egyetlen kutatói pályafutás ideje alatt, legyen ez
50 év, annyi felfedezésre számíthatunk, mint a megelőző évezredek alatt.
A kutatás
feladata a lehetőségek feltárása. A társadalom dönt, hogy él egy lehetőséggel,
vagy nem.
A génekkel a
manipuláció sejtek szintjén történik, ezért mindegy, hogy növényi, állati, vagy
emberi sejtről van-e szó.
A ma már
birtokunkban lévő technológia lehetővé teszi, hogy akár egyetlen gént
kicseréljünk a DNS láncban. Igaz, hogy 10 esetből csak 2 esetben sikeres, de a
20% már elég jó arány.
Mire lehetne
használni ezt a technológiát?
Például a vészes
vérzékenység (hemofília) gyógyítására.
A
leghíresebb hemofíliás talán Alekszej orosz cárevics, II. Miklós orosz cár fia,
aki édesanyja, Viktória királynő unokája révén örökölte a betegséget. (A
hírhedt Raszputyin is e betegség hipnózissal történő gyógyításának ígéretével
férkőzött a család kegyeibe).
A hemofilia
akkor jön létre, ha az X kromoszómán lévő hiba miatt hiányzik valamelyik
véralvadási faktor.
Az X, és az
Y kromoszómák a nemi jelleget szabják meg. A női jelleg akkor jön létre, ha mindkét
szülőtől X kromoszómát örököl az utód, míg a férfi jelleghez egy X, és egy Y
kromoszóma kell. (Van olyan eset, amikor több mint 2 nemi kromoszóma kerül a
zigótába, de ezt most ne vizsgáljuk.)
A hibás gén recesszív,
tehát, ha van mellette egy helyes gént tartalmazó kromoszóma, akkor a betegség
nem manifesztálódik, de a hibás kromoszóma továbbörökíthető. Mivel az Y
kromoszóma nem tartalmazza a megfelelő géneket ezért a hibás gént tartalmazó X
kromoszómával is rendelkező anya, fiú gyermeke 50% valószínűséggel hemofiliás
lesz.
Akkor
kezdjünk gondolkodni a dolgon. Legyen egy nő, aki természetes úton nem esik
teherbe. Szabad-e alkalmazni a lombik-bébi eljárást?
A tudomány
ugyanis kidolgozta az eljárást, a társadalomnak kell eldönteni, hogy
alkalmazható-e?
A választ
tudjuk, a jog engedi az alkalmazást, tehát a tényleges igénybevétel egyéni
döntés kérdése.
Ma már az is
elfogadott, hogy ott, ahol joggal lehet súlyos öröklődő betegségtől tartani,
ott a magzati sejteket beültetés előtt, megvizsgálják, és csak olyanok
kerüljenek beültetésre, melyek a vizsgált genetikai hibától mentesek.
Nem
elfogadott a nemi jelleg vizsgálata, ha a kizárólagos cél a magzat nemének
megválasztása. Igaz, hogy egyes országokban, ha van már két azonos nemű
gyermeke a szülőknek, akkor lehetővé teszik a harmadik gyerek nemének
megválasztását.
Igen ám, de
mi a helyzet akkor, ha a két lány után a hímnemű zigóták hemofiliásak?
Meg lehet-e
javítani a rossz gént? A tudományos lehetőség adott, de a jogi, erkölcsi,
etikai lehetőség adott-e?
A tudósok is
azt mondják, hogy még nem jött el a humán genom génsebészeti eljárásokkal
történő módosításának az ideje, mert még nincs elég tapasztalat az eljárás
hatásait tekintve. De – gondolom én – rövidesen a lehetőség megnyílik.
Viszont már
jóval több, mint 5000 betegségről tudják, hogy genetikai alapon keletkezik. A
zigóta genetikai vizsgálata filléres eljárás.
Mégis tilos
a beültethető zigóták olyan vizsgálata, mely lehetővé tenni, hogy az
egészségesebb utódok kapjanak lehetőséget. Pedig több petesejtet
termékenyítenek meg, mint amennyit beültetnek, tehát mindenképpen válogatni
kell.
Miről van
szó? A szülőpár lehetséges gyermekei közül azok születhetnének meg, akik
kevesebb betegséget kaphatnak életük során. Egy olcsó eljárás megvédi a megszületett
gyermeket számos betegségtől, és a társadalmat az ezekhez fűződő kiadásoktól.
Egyes
országokban engedélyezett eljárásról van szó. Nálunk is csinálták egy
egészségügyi vállalkozásnál, de börtön vár rájuk.
Akkor, ha az
ultrahang, vagy a magzatvíz vizsgálata súlyos genetikai betegséget mutat,
engedélyezett az abortusz. Nem humánusabb, ha beültetés előtt folytatnak
vizsgálatot?
Nincs kétségem
abban, hogy a szülők, különösen azok, akik lombik-bébi programra szorulnak, azt
szeretnék, hogy gyermekük a lehető legegészségesebb életet élhessék. Tehát
nemsokára nálunk is engedélyezik a zigóták előzetes vizsgálatát.
Ez azt
eredményezi, hogy a lombik-bébi programban résztvevők gyerekei egészségi
szempontból jobb életet élhetnek. Ennek egyenes vonzata lesz, hogy olyanok is a
lombik-bébi eljárást fogják választani, akik nem szorulnak rá.
100 évvel
korábban azok, akik komoly genetikai hátránnyal születtek, meghaltak, még a
szülőképes kor előtt, vagy nem született utóduk, tehát az emberi genomban a
hátrányos gének nem szaporodtak fel.
A
civilizáció eredménye, hogy ezek a genetikai problémák egyre kevésbé akadályai
az utódnemzésnek.
A zigóták
válogatása megakadályozhatja, hogy az előnytelen gének feldúsuljanak a
genomban.
Ebbe a
folyamatban biztos elterjed a génsebészet, mely az egyébként nem kiküszöbölhető
hibákat fogja javítani.
Így aztán
lesznek olyan emberek, akik javított genommal, és olyanok, akik javítatlan
genommal rendelkeznek.
Megszűnik az
egyenlőség, lesznek alfák, és béták? Árják, és nem árják?
Borzasztó világ
alakulhat ki!
Jó lenne nem
eljutni idáig!
A ma élő
fizikusok vitathatatlanul legjobbja Stephen William Hawking amiotrófiás laterálszklerózisban, vagyis
ALS-ben szenvedett. Vajon mitől van a zsenialitása? Ki zárható, hogy az, ami a
betegségéhez hozzájárul, részese a zsenialitásának? Nem!
Tehát lehet,
hogy akkor, ha a genom módosításával fizikailag egészségessé tesszük az emberiséget,
elveszítjük azt, ami az embert azzá tette, ami.
Elveszítjük
a genetikai sokszínűséget.
A genetikai
változatosság biztosítja egy populáció számára, hogy jól tudjon alkalmazkodni a
megváltozó körülményekhez.
Változnak a
körülmények, más tulajdonságokkal rendelkezők jutnak szelekciós előnyhöz. De,
ha mindenki azonos genetikai háttérrel rendelkezik, akkor ez az előny elvész.
Érdekes
olvasni első királyunk fiához írott intelmeinek az idegenekről, és a
jövevényekről szóló részét:
„A vendégek s a jövevények akkora
hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén.
Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és
lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk
különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai
nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból
jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát
és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét
emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő.
Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan
gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem
másutt lakjanak.”
Hogy fog
alakulni a jövő? Áldás, vagy átok a genetikai tudás?
Én hiszem,
és remélem, hogy áldás lesz. És Te?
