2015. október 22., csütörtök



Láttuk, hogy a DNS molekula képes önmagát lemásolni. Úgy, mint a kódexmásoló barátok, betűről betűre.
És, ahogy a hajdani szerzetesek, a DNS is hibázhat. A szerzetes elronthat egy-egy betűt, a DNS is másolásközben hibázhat, és a betűkkel „fésűfogaknál” elképzelhető, hogy más fajtát kapcsol a szénláncra, mint eredetileg kellene.
Ekkor azt mondják, hogy mutálódott a DNS.
Mi történik ilyenkor. Akkor, ha az egy testi sejtben történik, lehet, hogy nem okoz problémát, lehet, hogy a sejt nem tudja teljesíteni a feladatát. Azonban, ha a jelenség nem tömeges, akkor nagy baj nem nagyon történhet. Egyes körülmények, például a megnövekedett sugárzás, azonban tömeges mutációt válthat ki, és az komoly károkkal, akár életképtelenséggel járhat.
Más a helyzet, ha a mutáció érinti az ivarsejtet. A testi sejtekben a kromoszómák párban vannak, de az ivarsejtekbe, normális estben a kromoszómapárokból csak egy kerül. Akkor, ha az mutálódott, a mutáció megjelenik az utód valamennyi sejtjében.
Megjegyzem, hogy van, amikor az ivarsejtbe több kromoszóma kerül, mint a szükséges, Például a Down kór esetén a 21. kromoszómából nem egy, hanem kettő kerül az ivarsejtbe, így az utódba három található.
Mi a hatása, ha mutálódott ivarsejt vesz részt az utód létrehozatalában?
Lehet, hogy semmi. A DNS nem az egymáshoz kapcsolt gének gyűjteménye, hanem a gének közt vannak „értelmetlen”, szemétnek nevezett szakaszok. Régen azt hitték, hogy ezek nem fontosak, ma már tudják, hogy szükség van rájuk, de nem tudják, hogy hatnak. Szóval, ha itt történik mutáció, lehet, hogy nincs hatással az utódra.
Lehet azonban, hogy olyan helyen van változás, ami életfontosságú fehérje előállítását érinti, ezért az utód életképtelen lesz.
Végül lehet, hogy az utód életképes, és a változás valamilyen tulajdonságot megváltoztat.
Mondjuk, hogy a mutáció a teknősöknél jelentkezik, és a mutáns teknősök hosszabb nyakúak.
Vegyünk két szigetet, az egyiken a növények alacsonyak, és a rövidnyakú teknősök gond nélkül megélnek. Viszont, ha másik szigeten főként magasabb növények vannak, ott a hosszabb nyak előnyt jelent.
A második szigeten lassan a hosszabbnyakú teknősök jobban elszaporodnak, a rövidnyakúak kiszelektálódnak. A hosszabbnyakúak szelekciós előnyt élveznek.
A kertész is használja ezt, amikor a szebb, jobb növényt termeszti tovább.
A teknősökre először Darwin figyelt fel. Részben erre a megfigyelésre alapozta a fajok eredetéről szóló munkáját. Ez az, mely a törzsfejlődést először leírja.
Vegyünk két példányt egy növényből. Az egyik ellenáll A betegségnek, a másik pedig B betegségnek.
Akkor, ha az ellenálló képesség domináns tulajdonság, lehetséges, hogy a két növénynek olyan utódja legyen, mely mindkét betegségnek ellenáll.
Akkor, ha a kiindulási növények homozigóták, akkor a hibrid biztos ellenáll mindkét betegségnek.
Ezért alkalmaznak hibrideket, mert az F1 nemzedék a szülők jó tulajdonságait együttesen tartalmazzák.
Innen folytatom.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése