Láttuk, hogy
a DNS molekula képes önmagát lemásolni. Úgy, mint a kódexmásoló barátok,
betűről betűre.
És, ahogy a
hajdani szerzetesek, a DNS is hibázhat. A szerzetes elronthat egy-egy betűt, a
DNS is másolásközben hibázhat, és a betűkkel „fésűfogaknál” elképzelhető, hogy
más fajtát kapcsol a szénláncra, mint eredetileg kellene.
Ekkor azt
mondják, hogy mutálódott a DNS.
Mi történik
ilyenkor. Akkor, ha az egy testi sejtben történik, lehet, hogy nem okoz
problémát, lehet, hogy a sejt nem tudja teljesíteni a feladatát. Azonban, ha a
jelenség nem tömeges, akkor nagy baj nem nagyon történhet. Egyes körülmények,
például a megnövekedett sugárzás, azonban tömeges mutációt válthat ki, és az
komoly károkkal, akár életképtelenséggel járhat.
Más a
helyzet, ha a mutáció érinti az ivarsejtet. A testi sejtekben a kromoszómák
párban vannak, de az ivarsejtekbe, normális estben a kromoszómapárokból csak
egy kerül. Akkor, ha az mutálódott, a mutáció megjelenik az utód valamennyi
sejtjében.
Megjegyzem,
hogy van, amikor az ivarsejtbe több kromoszóma kerül, mint a szükséges, Például
a Down kór esetén a 21. kromoszómából nem egy, hanem kettő kerül az ivarsejtbe,
így az utódba három található.
Mi a hatása,
ha mutálódott ivarsejt vesz részt az utód létrehozatalában?
Lehet, hogy
semmi. A DNS nem az egymáshoz kapcsolt gének gyűjteménye, hanem a gének közt
vannak „értelmetlen”, szemétnek nevezett szakaszok. Régen azt hitték, hogy ezek
nem fontosak, ma már tudják, hogy szükség van rájuk, de nem tudják, hogy
hatnak. Szóval, ha itt történik mutáció, lehet, hogy nincs hatással az utódra.
Lehet
azonban, hogy olyan helyen van változás, ami életfontosságú fehérje
előállítását érinti, ezért az utód életképtelen lesz.
Végül lehet,
hogy az utód életképes, és a változás valamilyen tulajdonságot megváltoztat.
Mondjuk,
hogy a mutáció a teknősöknél jelentkezik, és a mutáns teknősök hosszabb
nyakúak.
Vegyünk két
szigetet, az egyiken a növények alacsonyak, és a rövidnyakú teknősök gond
nélkül megélnek. Viszont, ha másik szigeten főként magasabb növények vannak,
ott a hosszabb nyak előnyt jelent.
A második
szigeten lassan a hosszabbnyakú teknősök jobban elszaporodnak, a rövidnyakúak
kiszelektálódnak. A hosszabbnyakúak szelekciós előnyt élveznek.
A kertész is
használja ezt, amikor a szebb, jobb növényt termeszti tovább.
A teknősökre
először Darwin figyelt fel. Részben erre a megfigyelésre alapozta a fajok
eredetéről szóló munkáját. Ez az, mely a törzsfejlődést először leírja.
Vegyünk két
példányt egy növényből. Az egyik ellenáll A betegségnek, a másik pedig B
betegségnek.
Akkor, ha az
ellenálló képesség domináns tulajdonság, lehetséges, hogy a két növénynek olyan
utódja legyen, mely mindkét betegségnek ellenáll.
Akkor, ha a
kiindulási növények homozigóták, akkor a hibrid biztos ellenáll mindkét
betegségnek.
Ezért
alkalmaznak hibrideket, mert az F1 nemzedék a szülők jó tulajdonságait
együttesen tartalmazzák.
Innen
folytatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése