2015. október 22., csütörtök



Láttuk, hogy a DNS molekula képes önmagát lemásolni. Úgy, mint a kódexmásoló barátok, betűről betűre.
És, ahogy a hajdani szerzetesek, a DNS is hibázhat. A szerzetes elronthat egy-egy betűt, a DNS is másolásközben hibázhat, és a betűkkel „fésűfogaknál” elképzelhető, hogy más fajtát kapcsol a szénláncra, mint eredetileg kellene.
Ekkor azt mondják, hogy mutálódott a DNS.
Mi történik ilyenkor. Akkor, ha az egy testi sejtben történik, lehet, hogy nem okoz problémát, lehet, hogy a sejt nem tudja teljesíteni a feladatát. Azonban, ha a jelenség nem tömeges, akkor nagy baj nem nagyon történhet. Egyes körülmények, például a megnövekedett sugárzás, azonban tömeges mutációt válthat ki, és az komoly károkkal, akár életképtelenséggel járhat.
Más a helyzet, ha a mutáció érinti az ivarsejtet. A testi sejtekben a kromoszómák párban vannak, de az ivarsejtekbe, normális estben a kromoszómapárokból csak egy kerül. Akkor, ha az mutálódott, a mutáció megjelenik az utód valamennyi sejtjében.
Megjegyzem, hogy van, amikor az ivarsejtbe több kromoszóma kerül, mint a szükséges, Például a Down kór esetén a 21. kromoszómából nem egy, hanem kettő kerül az ivarsejtbe, így az utódba három található.
Mi a hatása, ha mutálódott ivarsejt vesz részt az utód létrehozatalában?
Lehet, hogy semmi. A DNS nem az egymáshoz kapcsolt gének gyűjteménye, hanem a gének közt vannak „értelmetlen”, szemétnek nevezett szakaszok. Régen azt hitték, hogy ezek nem fontosak, ma már tudják, hogy szükség van rájuk, de nem tudják, hogy hatnak. Szóval, ha itt történik mutáció, lehet, hogy nincs hatással az utódra.
Lehet azonban, hogy olyan helyen van változás, ami életfontosságú fehérje előállítását érinti, ezért az utód életképtelen lesz.
Végül lehet, hogy az utód életképes, és a változás valamilyen tulajdonságot megváltoztat.
Mondjuk, hogy a mutáció a teknősöknél jelentkezik, és a mutáns teknősök hosszabb nyakúak.
Vegyünk két szigetet, az egyiken a növények alacsonyak, és a rövidnyakú teknősök gond nélkül megélnek. Viszont, ha másik szigeten főként magasabb növények vannak, ott a hosszabb nyak előnyt jelent.
A második szigeten lassan a hosszabbnyakú teknősök jobban elszaporodnak, a rövidnyakúak kiszelektálódnak. A hosszabbnyakúak szelekciós előnyt élveznek.
A kertész is használja ezt, amikor a szebb, jobb növényt termeszti tovább.
A teknősökre először Darwin figyelt fel. Részben erre a megfigyelésre alapozta a fajok eredetéről szóló munkáját. Ez az, mely a törzsfejlődést először leírja.
Vegyünk két példányt egy növényből. Az egyik ellenáll A betegségnek, a másik pedig B betegségnek.
Akkor, ha az ellenálló képesség domináns tulajdonság, lehetséges, hogy a két növénynek olyan utódja legyen, mely mindkét betegségnek ellenáll.
Akkor, ha a kiindulási növények homozigóták, akkor a hibrid biztos ellenáll mindkét betegségnek.
Ezért alkalmaznak hibrideket, mert az F1 nemzedék a szülők jó tulajdonságait együttesen tartalmazzák.
Innen folytatom.



Miből lesz a cserebogár? 6.



A 2. generációs GMO-k olyan gazdasági haszonnövények, amelyek a fogyasztók hasznos anyagot termelnek nagyobb mennyiségben. Ilyenek pl. az olajsav összetételében megváltoztatott repce és szója, a ferritin (vasraktározó fehérje) tartalmú saláta, stb. Az ázsiai országokban gyakran a rizs az egyedüli táplálékforrás, viszont ez a haszonnövény nagyon kevés A vitamint tartalmaz, s ezért nem túl egészséges. Erről már korábban kevésbé részletesen írtam. A világon kb. 800 millió ember szenved akut A vitamin hiányban. A látásuk, az immunrendszerük, a vérképzésük és a vázrendszerük növekedése nem megfelelő. Szakértők becslése szerint 2 millió gyermek hal meg évente és fél millió vakul meg A vitamin hiány miatt. „Az Aranyrizs” projekt keretében olyan géneket építettek a rizs genomjába, amelyek az A vitamin elő-anyagának, a β-karotin szintézisében játszanak szerepet. A program sokat késik a tiltakozások miatt.

A 3. generációs GMO-k bioreaktoroknak, ill. gyáraknak tekintetők, mert olyan anyagokat termeltetünk velük, amelyeket hagyományosan az ipar produkál: kórokozók elleni vakcinákat, hormonokat (pl. inzulin), véralvadásban szerepet játszó anyagokat, és egyéb anyagokat. Különféle kórokozókból származó fehérjéket is termeltetnek pl. burgonyában és banánban, amelyeket az izolálás után vakcinálásra lehet használni az adott kórokozó ellen. A potenciális termékek listája végtelen. A haszonnövényeket lényegében géntenyésztésre   használjuk. Géntenyésztésre a legtöbb szempontot figyelembe véve a növények alkalmasabbak, mint a jelenleg erre a célra használt egyéb élőlények (baktériumok, élesztő, állati sejtkultúra, állatok).

A vállalatok pénzt fektetnek be a termékeikbe, ezért szeretnék megvédeni a technológiájukat attól, hogy bárki fizetés nélkül korlátlanul használhassa őket. Ezt a mezőgazdasági termékeknél is felmerülő problémát „Technológia Védelem”, vagy rövidebben Terminátor technológiának nevezik. Ez a Monsanto cég által birtokolt technológia olyan haszonnövényeket (pl. szója) produkál, amelyek steril magokat termelnek (a részleteket nem ismertetjük). Ez a technológia kettős haszonnal jár: (1) biztosítja a cég befektetésének megtérülését és a profitot, mivel minden évben meg kell venni a vetőmagot; (2) a transzgén nem tud elterjedni a természetben.

Érdekes, hogy azok a csoportok, akik a transzgének elterjedéséért aggódtak, állítván, hogy azok felborítják az ökológiai egyensúlyt, a probléma megoldása után már profithajhász cégekről beszélnek. Valószínűleg nem ismert a tiltakozók előtt, hogy a hibrid magvak (ezeket mindig újra kell vásárolni, mert a növény steril magokat képez) hagyományos módon való előállítási technológiája és kereskedelme már jóval a GMO-k megjelenése előtt is létezett.

A hidegtűrő paradicsom esetében egy lepény hal fagyás-ellenes génjét izolálták, növényi szabályozó elemekkel   látták el, majd beépítették .    
Mindez milyen kockázatot jelent az ember számára?

A gmo növények elsősorban ökológiai szempontból és az ember egészségére nézve jelentenek kockázatot.

Ökológiai kockázatot jelenthet például, ha az olajrepce gyomirtó tűrő génállományát a vadrepcének is átadja. Egyes zöldszervezetek ennek kapcsán beszélnek a szuper gyom kialakulásáról, bár a vadnövények gyomirtó rezisztenciája spontán módon is kialakulhat. A növényvilág kis mértékű átalakulása is kihathat a rovarok, rágcsálók vagy madarak populációira is.

A gm-növények egész rovarfajokat pusztíthatnak ki, veszélyeztetve ezzel a táplálékláncot. Ez történt az USA-ban, ahol a Bt módosított kukorica pollenje elpusztítja egy híres észak-amerikai vándorló pillangófaj, a Danaisz lepke hernyóit is.

Az egészségügyi kockázat főleg a kukorica és szója kapcsán váltott ki nagy vitákat. A méreg-előanyag termelő GM kukorica fajok kutatások szerint az emberre ártalmatlan anyagot termelnek, míg más tudósok ennek ellenkezőjét állítják. Tény az is, hogy egyes időjárás viszonyok mellett a kukorica növény méreganyag tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet.

Szója esetében úgy találták, hogy a génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan megnőtt a szójaallergiások száma is. A termesztők körében a pollenérzékenység emelkedett. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez valóban a génmódosítás mellékhatása lenne.

Személyes véleményem az, hogy a kockázatok, különösen az előnyökhöz képest el vannak túlozva. Megfelelő óvatossággal eljárva, a genetikai módosítások az emberiség előnyére szolgál.

2015. október 18., vasárnap

Miből lesz a cserebogár. 5.


A génmódosítás lényege, hogy a génmódosítás során az adott élőlénybe  egy másik élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják és késztetik működésre. A növénynemesítés során ily módon nemcsak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem akár teljesen távol eső élő szervezetét is, például baktériumok, vírusok génjeit is.

A növények hagyományosan alkalmazott nemesítése során is a géneket manipulálják, hiszen cél hogy a kedvező tulajdonságot egyik növényből a másikba átvigyék. Ezt csak több lépésben, többszöri próbálkozással lehet megvalósítani mivel több tízezer gén kombinálódik szabadon. Géntechnológiával több lépcsőfok átugorható, célzottan lehet a kívánt tulajdonságú gént a befogadó növénybe juttatni.

Ahhoz, hogy a kívánt gén beépülését ki tudják mutatni, gyakran baktériumokat, vagy vírusokat tartalmazó jelzőgéneket is beépítenek a növényekbe.

Növénytermesztés szempontjából a legtöbb gondot a kártevők és az éghajlat jelenti. A génmódosítások ezért arra irányulnak, hogy a haszonnövények ellenállók legyenek ezekkel szemben.

Előállítottak olyan kukorica fajtákat, amelyekben nem tesz kárt a kukoricamoly. Egy talajlakó baktérium génjét építik be, ennek hatására a kukorica is olyan méreg-előanyagokat termel, mint a baktérium. Ha a moly lárvái elfogyasztják, bélrendszerükben halálos méreggé alakul át.

A burgonya génállományába a hóvirág egy génjét beépítve krumpli bogár rezisztencia alakítható ki.

A génmódosított olajrepcébe olyan baktériumgént juttattak, ami a repcét gyomirtó tűrővé teszi. A gazdálkodók számára ez nagyban leegyszerűsíti az olajrepce termesztést.

Milyen célja lehet a génmódosításnak?

A fejlődő országok többsége élelmiszerhiánnyal, éhínséggel küzd. A mai termőterületek hagyományos termesztési módszerekkel nem tudják kielégíteni az élelmiszerkeresletet. Ehhez társul még, hogy a világ lakossága évről évre kb. 1,5 %-kal nő. Mivel a génmódosított növények termőképessége 10-12 %-kal magasabb, a tudósok nagy reményeket fűznek hozzá, miszerint képes lesz a fejlődő országok szegénységén javítani, megfelelő mennyiségű és magasabb tápértékű élelmiszerek biztosításával.

Az első generációs GMO-k: olyan gazdasági haszonnövények, amelyekbe olyan transzgént vagy transzgéneket ültettek, amelyek a termesztők számára hoznak hasznot. Ezek közül a legfontosabbak a különféle rezisztencia géneket tartalmazó haszonnövények. A kukoricába pl. olyan géneket ültettek, amelyek a gyomirtó szerek ellen toleránssá teszik a növényt, s ezért a kukoricaföldeken kémiailag védekezhetünk a gyomok ellen anélkül, hogy ezzel károsítanánk a kukoricát. Mint már említettem, a kukoricába beültették egy baktérium faj rovarölő génjét (Bt toxin), ami a zöld mozgalmak erős tiltakozását váltotta ki, mondván, hogy az emberre is mérgező (lehet).

A termények jelentős részét elpusztítják a rovarok, ezért védekezni kell ellenük. Hagyományosan, ez a védekezés vegyszerek alkalmazásával történik. A permetezőszerek azonban nem csupán a kártevőket pusztítják el, hanem minden rovart és a rovarokkal táplálkozó madarakat, s így megzavarják a törékeny ökológiai egyensúlyt. Ezért, ami szelektíven a kártevőkre hat csupán, óriási vívmány lehetne ebben a harcban. A szója, a gyapot, a cukorrépa, cukornád, stb. mezőgazdasági haszonnövények genomjába szintén rovar-, vírus- és herbicid rezisztencia géneket vittek be.

A fuzárium gombára rezisztens búza szintén az első generációs GMO-khoz sorolható, csakúgy, mint a különféle hideg-ellenálló haszonnövények. Itt jegyzem meg, hogy a biotermékek esetében nincs védekezés a gombák ellen sem, és ezeknél az élelmiszereknél kimutathatóan magasabb a gombatoxinok mennyisége, mint a gombaölő szerrel kezelt növényeknél.


Összefoglalva, az első generációs tápláléknövények a növény, s így a termesztők szempontjából hasznos géneket fejeznek ki, melyek ellenállóvá teszik a növényt a szárazság, a hideg, a rovarok, baktériumok, gombák és vírusok, vagy a gyomirtók ellen. 

A témát folytatom.

2015. október 14., szerda

Miből lesz a cserebogár. 4.

A paradicsom egyik hibája, hogy az érett, de kemény állapotból, hamar a túlérett puha állapotba kerül.

Találtak azonban olyan paradicsomot, mely későn puhul. Egyéb szempontból nem volt piacos, de a szállítást bírta.

Nyilvánvaló, hogy több generáción keresztül tartó keresztezéssel a tartósságot biztosító gén átvihető, más, piacosabb paradicsomba.

Van azonban egy gyorsabb út.

Fogjuk a tartósságot biztosító gént, kivágjuk a paradicsomból, és betesszük a másik fajtába, a megfelelő helyre.

A módszert, most ne vizsgáljuk, legyen elég, hogy meg lehet csinálni.

A későn puhuló paradicsom volt az első génmódosított növény  1983-ban állították elő, de a   szántóföldi tesztelés 1988-ban kezdődött az USA-ban, és 1994-ben dobtak piacra.

Elvileg pont azonos genetikai adottságokkal rendelkező paradicsom keresztezésekkel is előállítható lenne.

Milyen kifogás merülhet fel ezzel a GMO paradicsommal szemben?

 Szerintem semmi!

A rizs a legmeghatározóbb népélelmezési cikk a világon. Sok helyen, szinte csak rizst esznek. A rizs nagy hátránya, hogy nem tartalmaz „A” vitamint, vagy karotint, amiből az emberei szervezet az”A” vitamint szintetizálni tudja.

Az A-vitamin hiány farkasvaksághoz, a kötőhártya kiszáradásához, a szaruhártya elhomályosodásához, a bőr szárazzá válásához, hajhulláshoz és a gyermekeknél növekedési zavarokhoz vezethet.

A természet takarékos. Ha valamit kitalál, többnyire mindenütt azt alkalmazza. A sárgarépa az egyik legjobb beta-karotin forrás. A rizs is előállít, például a levelében béta-karotint, de nem azt esszük meg, hanem a magot. Ezért GMO-val módosították a rizst, hogy a magjában is legyen béta-karotin.

Nagyon szép aranysárga színű lett a rizs ettől az új tulajdonságától. aranyrizsnek nevezték el.

Au USA-ban állították elő, és szétküldték a nagy rizstermesztő államokba, ingyen, hogy használják fel a megszokott fajták keresztezéséhez, hogy a népességet sújtó „A” vitamin hiányt mérsékeljék, vagy megszüntessék.

Az aranyrizs, és a hagyományos:



Amerikában génsebészeti módszerekkel a rizsbe olyan gént vittek, ami magában a növényben egyébként is megtalálható, ami azonos a sárgarépa génjével.

Milyen alapon lehet egészségtelennek mondani az aranyrizst?


Legközelebb cifrább GMO-kat mutatok be.

2015. október 12., hétfő

Egyesült Királyság. 3.


A kollégiumot, ahová Mátét felvették, 1263-ban alapították. Magához az egyetemhez párperces sétára van. Egyike a nagy kollégiumoknak mintegy 500 tanulóval, és kb. 70 oktatóval. Tessék figyelni az időpontra, és a diák - tanuló arányra. Irigylésre méltó!

Az első volt, ahová nőket, és ahová nem keresztényeket felvettek. A legrégebbi, még működő épületét a XV. században építették. A jelenlegi épületek zöme a XIX. században épült.

Az alábbi kép az ebédlő:




Engem a Roxfordi ebédlőre emlékeztet, csak szebb.

A főépület:













Ugyanaz belülről:




Máté három magyarral találkozott eddig, az egyik most kezdi a történelem szakon a tanulmányait, míg a másik kettő takarít a kollégiumban. 

Gondolom, hogy ez jellemzi a helyzetet.

2015. október 9., péntek

Miből lesz a cserebogár? 3.



Láttuk, hogy a DNS molekula képes önmagát lemásolni. Úgy, mint a kódexmásoló barátok, betűről betűre.

És, ahogy a hajdani szerzetesek, a DNS is hibázhat. A szerzetes elronthat egy-egy betűt, a DNS is másolásközben hibázhat, és a „fésűfogaknál” elképzelhető, hogy más fajtát kapcsol a szénláncra, mint eredetileg kellene.

Ekkor azt mondják, hogy mutálódott a DNS.

Mi történik ilyenkor? Akkor, ha az egy testi sejtben történik, lehet, hogy nem okoz problémát, lehet, hogy a sejt nem tudja teljesíteni a feladatát. Azonban, ha a jelenség nem tömeges, akkor nagy baj nem nagyon történhet. Egyes körülmények, például a megnövekedett sugárzás, azonban tömeges mutációt válthat ki, és az komoly károkkal, akár életképtelenséggel járhat.
Más a helyzet, ha a mutáció érinti az ivarsejtet. A testi sejtekben a kromoszómák párban vannak, de az ivarsejtekbe, normális estben a kromoszómapárokból csak egy kerül. Akkor, ha az mutálódott, a mutáció megjelenik az utód valamennyi sejtjében.

Megjegyzem, hogy van, amikor az ivarsejtbe több kromoszóma kerül, mint a szükséges, Például a Down kór esetén a 21. kromoszómából nem egy, hanem kettő kerül az ivarsejtbe, így az utódba három található.

Mi a hatása, ha mutálódott ivarsejt vesz részt az utód létrehozatalában?

Lehet, hogy semmi. A DNS nem az egymáshoz kapcsolt gének gyűjteménye, hanem a gének közt vannak „értelmetlen”, szemétnek nevezett szakaszok. Régen azt hitték, hogy ezek nem fontosak, ma már tudják, hogy szükség van rájuk, de nem tudják, hogy hatnak. Szóval, ha itt történik mutáció, lehet, hogy nincs hatással az utódra.

Lehet azonban, hogy olyan helyen van változás, ami életfontosságú fehérje előállítását érinti, ezért az utód életképtelen lesz.

Végül lehet, hogy az utód életképes, és a változás valamilyen tulajdonságot megváltoztat.

Mondjuk, hogy a mutáció a teknősöknél jelentkezik, és a mutáns teknősök hosszabb nyakúak.

Vegyünk két szigetet, az egyiken a növények alacsonyak, és a rövid nyakú teknősök gond nélkül megélnek. Viszont, ha másik szigeten főként magasabb növények vannak, ott a hosszabb nyak előnyt jelent.

A második szigeten lassan a hosszabb nyakú teknősök jobban elszaporodnak, a rövid nyakúak kiszelektálódnak. A hosszabb nyakúak szelekciós előnyt élveznek.

A kertész is használja ezt, amikor a szebb, jobb növényt termeszti tovább.
A teknősökre először Darwin figyelt fel. Részben erre a megfigyelésre alapozta a fajok eredetéről szóló munkáját. Ez az, mely a törzsfejlődést először leírja.

Vegyünk két példányt egy növényből. Az egyik ellenáll A betegségnek, a másik pedig B betegségnek.

Akkor, ha az ellenálló képesség domináns tulajdonság, lehetséges, hogy a két növénynek olyan utódja legyen, mely mindkét betegségnek ellenáll.

Akkor, ha a kiindulási növények homozigóták, akkor a hibrid biztos ellenáll mindkét betegségnek.

Ezért alkalmaznak hibrideket, mert az F1 nemzedék a szülők jó tulajdonságait együttesen tartalmazzák.


Innen folytatom.

2015. október 8., csütörtök

Egyesült Királyság. 2.

Az Oxfordi Egyetem , a bolognai egyetem után a második legrégebben működő egyetem. Alapításának pontos időpontja ismeretlen, de 1096-ban más működött.

1209-ben a város, és az egyetem összebalhézott, és ekkor a diákok, és oktatók egy része elhagyta Oxfordot, és új egyetemet alapítottak Cambridge-ben.

Összehasonlításként, ekkor még az Árpád házi királyok uralkodtak nálunk. Az első magyarországi egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos magyar király Pécsett. Az aranybulla 1222-ben született, a Tatárjárás 1241-42-ben volt.

Az egyetemen gazdaságilag önálló, és az oktatásban is meglehetősen független kollégiumok vannak. Jelentkezni is a kollégiumba kell. A diplomát az egyetem adja, de az oktatás jelentős része is a kollégiumban történik. A diák felvételéről is a kollégium dönt.

Az oktatási év nem két félévből áll, hanem három trimeszterből. Egy trimeszter 8 hét oktatás, és négy hét szünet.

Az előadásokon és esetleges szemináriumokon kívül a hallgatóknak van egy un. supervisor-juk, vezető oktatójuk, akivel hetente kettesben átbeszélik a diák erre írt esszéit. A rendszer lényege, hogy rendkívül személyes, és koncentrált tanulást tesz lehetővé. Érdekesség, hogy Oxford és Cambridge diákjai a felmérések szerint heti szinten mintegy 50%-kal több időt szentelnek a tanulmányaiknak, mint az egyéb vezető brit egyetemek diákjai. Azonos évben a diákok nem jelentkezhetnek Oxfordba és Cambridge-be egyaránt, hanem választaniuk kell a két egyetem között, és meg kell jelölniük egy college-t, amelybe felvételizni szeretnének.

Ebben az évben a világ egyetemeinek a sorában Oxford az ötödik. Az első három amerikai, a negyedik Cambridge, azt követi Oxford.

Szóval, ide került Máté. Kapott egy egyszemélyes szobát. Így néz ki:


 A szekrény tetején az a bőrönd. mely a személyi poggyászként felvihető hátizsákon kívül az egyetlen csomagja volt.

Az első beszélgetésünkkor azt mondta, hogy „Nagyon barátságosak, és segítőkészek.”


Elhatároztam, hogy időnként hírt adok az eseményekről. Hogy fogadnak egy magyart az Egyesült Királyságban?